Malota László már az első, önéletrajzi ihletésű, A gyalázatosak szentélye című regényével berobbant a köztudatba, meghódítván a magyar irodalomszerető közönséget, huzamosabb ideig vezetve a szépirodalmi sikerlistákat Kertész Imre Nobel-díjas könyve előtt. Eddig megjelent tizenegy könyvét többek között olyan elismert emberek ajánlották, mint  Faludy György, Jancsó Miklós, Leslie L. Lawrence vagy éppen Havas Henrik.

Lebilincselő, fordulatos, magával ragadó, inkább sejtető, s éppen ezért jobban megrázó írásstílusával, egyéni, szellemes modorával méltán vált az egyik legolvasottabb magyar íróvá és vált népszerűvé Amerikában és Olaszországban, angol és olasz nyelven publikált könyveivel.

Malota László szegény értelmiségi család második gyermekeként látta meg a napvilágot. Már kisgyermekként megmutatkozott zenei tehetsége – szülei beíratták a zeneiskolába, ahol fagottozni, zongorázni és hegedülni tanult – hiszen számos színvonalas versenyt megnyert. Szülei betegsége miatt a bizonytalan megélhetést biztosító zenei pálya helyett kénytelen volt szakmát tanulni. Tizennyolc évesen a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia hallgatója lett, ahol szeminaristaként papneveldében lakott.

Ezután többek között játéktermi játékmesterként, állami gondozottak között nevelőtanárként, éjszakai szórakozóhelyen kidobóként, magánedzőként, kulturális programigazgatóként dolgozott.

2002-ben az önkormányzati képviselőválasztásokon, független jelöltként elindulva bekerült a testületbe, ahol megválasztották az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnökévé.

Az irodalmon és a komolyzenén kívül nagy jelentősége van az életében a sportnak, leginkább az ökölvívásnak, az atlétikának, a kajakozásnak, a tenisznek. A Maratont már többször is teljesítette.

„Malota László lélegzetelállítóan remek könyvet írt. A Sanctuary of the Guilty (A gyalázatosak szentélye)  című művét mindenkinek el kellene olvasnia. A regény egészen megváltoztatja a perspektívánkat. Nagyon remélem, hogy egy nap nemcsak olvasni tudjuk hanem film is készül belőle. Jó kézbe kerülve biztos vagyok benne, hogy fantasztikus film készülne…” (David Paul Kirkpatrick, a Paramount Pictures, a Walt Disney Pictures és Motion Picture Group egykori elnöke és vezérigazgatója.)

„Malota Lászlót, a legtehetségesebb kortárs magyar írónak tartom. Eredeti, választékos, szépirodalmi írásai magukkal ragadnak, felkavarnak, ugyanakkor meg is nyugtatnak. Az eddig megjelent kilenc könyve közül számomra A remény éjszakái a legmegindítóbb.” (Bagi Iván)

„Malota László bizony tud valamit. Mert hogy jól és termékenyen ír, az szinte természetes. De úgy teszi mindezt, hogy szavaival, sodróan fűzött gondolataival színes, nagyvásznú mozifilm szereplőjévé avat, ahol nemcsak jelen vagyok, de érzek, látok, szagolok, és legfőképpen zokognék, átérezve egy apró kislány elvesztése okozta minden fájdalmat és dühöt. De irigységet is. Mert talán a halál sem tűnhet annyira bántóan értelmetlennek, ha éltünkben – akár egészen rövid gyermekéletünkben is – így szeretett minket valaki.” (Csisztu Zsuzsa)

„Malota László olyan barátom, akire mindig számíthatok. Bizalma sikereimben töretlen, írásai kikapcsolódást nyújtanak az edzések közötti szabadidőmben, megnyugtatnak és energiával töltenek fel. Kivételes írói tehetség, sokrétű ember! Nagyon bízom benne!” (Erdei Zsolt)

„Az Egyedül a hídon ajánlását egész szívemből köszönöm. Az elbeszélés kitűnően választott téma körül forog. Nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastam. Kitűnő a főhős jellemzése. A novelláért sokszor gratulálok…” (Faludy György)

„Malota Lászlóban a lehetőséget látom. Szívből örültem első könyve megjelenésének. Remélem, hogy novellái is megtalálják a saját közönségüket.” (Havas Henrik)

„Elküldte regényét, megtisztelt vele. Levelének bevezető sorai megrendítőek. Nehéz sors. A regényt háromszor olvastam el. Tetszett. Tetszett a története, tetszett az iróniája. Én iróniát olvastam ki belőle. És tetszett a merészsége. Hallatlan merészsége. Tudja-e, hogy darázsfészekbe nyúlt? Ma ilyet írni a katolikus egyház jelentős intézményeiről veszedelmes dolog. Kiátkozással, üldöztetéssel jár. Igaz máglyahalállal talán még nem. Ámbár a világ mai állása szerint, még az is bekövetkezhet. Jó filmet lehetne csinálni belőle. Botrányosat. Világbotrányt.” (Jancsó Miklós)

„A könyv szerzője ahogyan megjelent a magyar irodalomban első kötetével, az egyszerre volt irodalmi és üzleti siker. Ha a hír igaz, két kötetet nyomtattak az évben feketén: Kertész Imre Nobel-díjas kötetét és a fiatal Malota László könyvét. Szellemi izgalom lehet az is mindenki számára, hogy mit produkál másodjára ez a fiatalember. Nos, ezért vagyok kíváncsi, s ezért ajánlom önöknek is elolvasásra.” (Juszt László)

„Íróembert az ellentmondások izgatják. Ugyan viszálykodik-e egymással a két Malota Laci? A kedves, udvarias, sármos fiatalember és az, aki a tényfeltáró Gyalázatosok szentélyétől eljut a pszicho-horror A vér ízéig? Netán olyan ez, mintha a bokszoló egyszer csak leülne a zongorához, és Chopint játszana, mintha valaki az edzőterem gépein nyüstölve magát Mozartot hallgatna, de kizárólag Karl Böhm vezényletével, hiszen az az igazi? Szóval olyan mint ő? Ki kölyökként addig-addig keresi-keresgéli majd önmagát, mígnem egyszer tán rájön: isten ments’, hogy meg is találjuk magunkat; hiszen kutatni-fürkészni: az a jó.” (Dr. Kende Péter)

„Malota László sokoldalú egyéniség. Amellett, hogy igazolt ökölvívó, és rendszeresen sportol, hegedűn és zongorán játszik. Egyszerre férfias és érzéki. Rendkívül művelt és szellemes, ugyanakkor előzékeny és udvarias. Ráadásul nagyon érdekesen, gördülékenyen és meghatóan ír. Örülök, hogy ismerhetem.” (Konta Barbara)

„Végtelenül izgalmas könyv. Elborzaszt, megdöbbent, sokkol. Hátborzongató története fordulatos, meglepő és félelmetes. A naturalisztikus, s helyenként rémisztően, gyomorforgatóan részletes leírások által belepillanthatunk a sorozatgyilkos elméjébe, lelkébe, gondolataiba, láthatjuk eszét vesztve erőszakolni, alázni, kínozni, csonkítani és ölni. Bár ez a világ az épeszű emberektől nagyon messze áll, mégsem hunyhatunk szemet felette, mert az áldozatok gyakran a hiszékenységük, naivságuk, jóindulatuk miatt váltak a szörnyetegek áldozataivá. Betekintést nyerve jobban védekezhetünk ellenük, sorozatgyilkosok ellen, akik közöttünk élnek, és kíméletlenül gyilkolnak ma is…” (Leslie L. Lawrence)

„Nehéz ajánlót írni, amikor az ember azt gondolja, maga a szerző erre sokkal alkalmasabb volna. Ha jól ír. És Malota László jól ír. Megráz, megdöbbent. Mert arról ír, amit már mi is átéltünk. De ő sokkal jobban tudja a hogyant, mint mi magunk…” (Marsi Anikó)

„Van olyan, hogy az emberből kiszakad a fájdalom és az szavakban, papíron ölt testet? Ha az ember igazi irodalmat olvas, akkor újra és újra rájön, hogy bizony van ilyen. Malota László minden írásában tiszteletet tud állítani valakinek, akit szeret. Tiszteletre méltó dolog egy tisztességtelen világban.” (Sváby András)

„Malota László arra született, hogy sikeres mondatokat és könyveket alkosson. Mert hiteles író és ember! Vallja, amit vallania kell: csak arról ír, amit maga is átélt, ami mélyen, nagyon mélyen megérintette. Könyveit nem lehet érzéketlenül, szenvtelenül olvasni, ahogy a lapok sorjáznak egymás után, újabb és újabb gondolatok törnek a felszínre az olvasóban. Ezért, csakis ezért érdemes könyveket írni és ezért, de nem csak ezért érdemes elolvasni Malota László sorait.” (Vujity Tvrtko)