Category Archives: Novellák

A szép pultoslány

– Olyan régen találkoztam ilyen tiszta tekintetű lánnyal, akinek ha a szemébe nézek a körülöttem lévő világ köddé foszlik, és nem érzem, hogy egy sörhabtól ragacsos pulton könyökölök. Megszűnnek a körülöttem álló, üres tekintettel maguk elé bambuló unalmas arcú férfiak,

Forró nyári éjszaka

 Annak a soha vissza nem térő, csillagfényes forró nyári éjszakának emlékét hagyom beleveszni a múlt sűrű ködébe, mert emléke fájdalmat szül a megfoghatatlan boldogság helyett, ami akkoriban még átjárta egész testemet… Engedem, hogy homályos képpé alakuljon a tizenöt éves szőke

Mojse rabbi vétke

A nagyapámnak, aki örökre Auschwitzban maradt  Auschwitzban több mint húsz éve nem száll fel kékesfekete kormos füst a krematóriumok magas, ívelt kéményein át. A barakkok, őrtornyok, börtönbunkerek, gázkamrák között gaz és fű nő. A kivégzéseknek, elgázosításoknak, likvidálásoknak, szelektálásoknak vége. Már

Hallhatatlan szerelem

 Annak idején, amikor az internetes társkeresőkről szóló Nők az életemből című könyvemet írtam, elsősorban anyaggyűjtés céljából naponta több lánnyal is találkoztam, akik különféle megdöbbentő vagy éppen mulatságos történeteket meséltek. Őszintén bevallom, hogy titkon abban reménykedtem, hogy a sors kegyéből magam

Áprilisi délután

 A lágy tavaszi szellő gyöngéd érintéssel reszketett szőke hajad bágyadt napsugarú csillámló fényei között, s amint közeledtél felém szinte éreztem ahogyan bódító parfümöd illata átitatja a hűs levegőjű áprilisi délután ernyedtségét, melyet kecses alakod körvonalai pillanatok alatt feloldottak. Megannyi mesebeli

Halott kis szerelmesem

Tóth Szilvikének, aki nem lehetett tizenkét éves  A nyugalmat keresvén háborgó életem viharaiban gyakran sétálgattam szülővárosunk temetőjében, megannyi elmúlt élet hamvai között, ismeretlen halottak sírjain a kifakult feliratokat, a korhadó fejfákat, a lekopott neveket bámulván, a sírhantok alatt nyugvókat igyekezvén

A papi eljegyzés

 A szemináriumi cellám nyomasztó csendjében ültem és vártam, hogy jöjjön kispaptársam és dacolva a szilenciumos lelkigyakorlattal meglátogassuk az apácákat, akikhez egy sötét folyosón át lehetett átmenni. Lucianus, izgatottan és kivirulva rohant be hozzám, mire azonnal felálltam. – Annyira boldog vagyok!

A gyóntatás

 Még reverendában jártam, és papneveldében laktam, amikor ez a különös eset egy vasárnapi mise alatt megesett velem. Nem sokkal a reverendába való beöltöztetésem után már erős késztetést éreztem a gyóntatásra, annak ellenére, hogy tisztában voltam vele mindez a kiváltság csupán