– Olyan régen találkoztam ilyen tiszta tekintetű lánnyal, akinek ha a szemébe nézek a körülöttem lévő világ köddé foszlik, és nem érzem, hogy egy sörhabtól ragacsos pulton könyökölök. Megszűnnek a körülöttem álló, üres tekintettel maguk elé bambuló unalmas arcú férfiak, akik az alkohol mámorában feloldódva bátrabb próbálkozásokat is magukénak éreznek ha hozzád szólnak. Félreérthetetlen célzásokkal, … Olvass tovább
1. Az első rettenetes nap Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké! – kiáltott fel a kíséretemben lévő plébános egy elsietett keresztvetés közepette, s áhítatos arccal bámulta a szemináriumot. Keresztényi lelkiismeret-furdalást éreztem, amiért nem tudtam osztozni sem a lelkesedésében, sem az áhítatában, a dicsőítésről nem is beszélve… De hát … Olvass tovább
Annak a soha vissza nem térő, csillagfényes forró nyári éjszakának emlékét hagyom beleveszni a múlt sűrű ködébe, mert emléke fájdalmat szül a megfoghatatlan boldogság helyett, ami akkoriban még átjárta egész testemet… Engedem, hogy homályos képpé alakuljon a tizenöt éves szőke hosszú hajú lófarkas lány gyermekien nőies arca, tekintetének odaadó naivsága, remegően tapasztalatlan karjainak ölelése. Most utoljára … Olvass tovább
A nagyapámnak, aki örökre Auschwitzban maradt Auschwitzban több mint húsz éve nem száll fel kékesfekete kormos füst a krematóriumok magas, ívelt kéményein át. A barakkok, őrtornyok, börtönbunkerek, gázkamrák között gaz és fű nő. A kivégzéseknek, elgázosításoknak, likvidálásoknak, szelektálásoknak vége. Már nem érkeznek új transzportok, az őrházak üresek, a raktárakba nem kerül új holmi. A halál, … Olvass tovább